Ukrán író. 1933-ban született Poltavában. Villamosmérnökként végzett a Moszkvai Villamosenergetikai Intézetben (Moscow Power Engineering Institute, MPI). Kutatóintézetekben, legfőképpen
Vlagyimir Szavcsenko
a kijevi V.M. Glushkov Kibernetikai Intézetben dolgozott. Szerzője több tudományos publikációnak elsősorban a félvezetők és a mikroelektronika területéről.
Korán elkezd írni. Tízéves korában, 1943-ban jelenik meg első rövid meséje a 'Мурзилка' nevű népszerű orosz nyelvű gyermekmagazinban, címe "Как лиса Фрица к партизанам привела". Fantasztikus történeteken az MPI-ben tölktött tanulóévek alatt kezd el gondolkodni. Első tudományos-fantasztikus novellája 1955-ben jelenik meg a 'Знание – сила' magazinban címe 'Навстречу звездам'. 1960-ban több novellából álló gyűjteményét adják ki, címe 'Чёрные звезды'. Szavcsenko műveiben mérnöki precizitással elemzi valamely tudományos, technikai felfedezés morális és filozófiai következményeit. Történeteiből kikerekedő, sokszor inherens paradox helyzetek a botanikus leírás és elemzés ellenére is lebilincselőek, írásai magával ragadóak.
1967-ben jelenik meg a 'Открытие себя', mely felemeli a leginkább elismert szovjet sci-fi írók közés. A könyvben a klónozást és a rajta keresztül a tudományos kutatások emberhez és emberiséghez való viszonyát veszi górcső alá.
Több kitüntetés és elismerés tulajdonosa. 2005 januárjában, kijevi lakásában hunyt el.
Művei:
'Вторая экспедиция на Странную планету' (1959)
'Чёрные звёзды' (1960)
'Открытие себя' (1967)
'Тупик' (1972)
'Встречники' (1980)
'Алгоритм успеха' (1983)
'За перевалом' (1984)
'Похитители сутей' (1988)
'Вселяне: Должность во Вселенной' (1992)
'Время больших отрицаний' (2002)
Magyarul megjelent:
Björn professzor ébredése, In: Univerzum 3.kötet 1957/05
Lázadás az űrhajón, In: Metagalaktika 2
Második expedíció a különös bolygóra, In: Meteorok viharában
Monomah sapkája, Móra, 1983